„Azonnal riadót fogunk fújni” – Bécsben már készülnek a harcra, Magyarországra mutogatnak
Folytatódik a hadjárat az új kancellár ellen.
Én eddig csak hallottam róla, de most már tanúsíthatom, hogy tényleg így van. És még messze sincs, szóval egy hosszú hétvégére ideális.
„Wachaut kicsit átverés az osztrákok Dunakanyarjának nevezni: némi hasonlóság van ugyan a mienkével, de egészen más pálya. Nem véletlenül nevezik kultúrtájnak, ami világhírű a bortermeléséről, tele van műemlékekkel, és több száz éve érintetlen, egységes megjelenésű, barokk falvak és kisvárosok váltakoznak szőlőkkel és sárgabarackligetekkel.
A vidék (gyakorlatilag a Duna Kremstől Melkig tartó, mintegy 30 kilométeres szakasza) ráadásul teljesen ráállt a biciklis turizmusra, keresztül-kasul szelik a bicikliutak a környéket, és könnyedén bérelhetünk is kerékpárt, egy egész napra 12 euróért.
Van, aki mindezt borkóstolással szereti kombinálni (Albert is közéjük tartozik), én viszont a zöldveltelinit is nehezen tudom megkülönböztetni a rizlingtől (ez a két legtipikusabb bor a vidéken), úgyhogy nem ez volt az utazás fő célja. Noha amit kóstoltam, az mind jó volt!
Az Ausztriát hozzánk hasonlóan meghódító trópusi hőség miatt attól tartottam, meghiúsul a háromnapos biciklizgetés, városnézés, jókat evés-ivás, amit eredetileg szerettünk volna, és helyette marad a hűsölés a Dunában. Nem így lett, de legalább már tudom, hogy kánikulában nem túl gyakorlott biciklistaként is lazán le lehet nyomni napi 30-40 kilométert, ami a menetszél miatt még kellemesebb is, mint sétálni.”